2018-11-30

Novemberi olvasmánylista - Értékelő...

Sziasztok! 

Ahogy novembert 5-én, az alábbi posztomban értesülhettetek róla, életemben először felállítottam magam elé egy célt. 
A kitűzött cél 17 db meghatározott könyv elolvasása volt, amivel egyrészt a rosszul kihasznált időmet szerettem volna újra az irányításom alá vonni, másrészt az új megjelenéseket szerettem volna előtérbe helyezni az olvasási rangsorban, míg harmadszor, a magánkönyvtáram olvasottságának százalékát is szerettem volna feljebb mozdítani. 

Nos. Ma, november végén azt kell, hogy mondjam, a lista segített, de természetesen, ahogy sejtettem, túl magas elvárást támasztottam magammal szemben...
Nézzük is meg részletesen, mi történt velem a hónap folyamán. :) 

A kitűzött 17 db cím közül kilencet sikerült elolvasni, és egy cím folyamatban van, amivel nehezebben haladok, mint vártam. A meghatározott könyveken kívül befejeztem azonban egy nagyobb terjedelmű regényt, Majoros Nóra Pityke és prém c. kötetét, aminek az értékelésével még adósotok vagyok, továbbá egy recenziós példányt, valamint öt további címet. 

Elolvasott könyvek száma: 15 db 
Októberről áthozott könyv, amit befejeztem: 1 db
Elkezdett, de decemberre átcsúszott könyv: 1 db 


A kitűzött könyvekről való értékeléseket az alábbi linkeken tudjátok elolvasni, ha még nem tettétek meg, továbbá a Bors Bori - A karácsonyfarablás értékelésével még szintén adós vagyok, de sajnos ez a minden erőmet kiszívó betegség nem szerepelt a terveim között... :( 

Holdas Hanna

Kicsi Mimi Karácsonya

Benji 1. 

Prince & Knight

A nagy titok

Az ezüst unikornis

Állatok karácsonya

Bors Bori Karácsonya
Hamarosan...

A magánkönyvtáram olvasottságát sajnos nem sikerült feltornáznom, de tekintve az új könyveim beszerzésének arányát ezt fizikai képtelenségnek is tartom! :) Mondjuk, a remény hal meg utoljára... ^^

A Moly funkciója szerint Novemberben csupán 9 napot jelöltem be, amiken az olvasással töltött idő időintervallumát megfelelőnek éreztem, tehát ebből is pontosan látszik, hogy bár nagyrészt minden nap olvastam, 20 oldalacskát nem számítok eredménynek, hiszen amíg még nem dolgoztam, és több volt a szabadidőm egy könyv / egy, másfél nap volt a teljesítményem. Régi szép idők. :(
Decemberben azonban ezen is megpróbálok változtatni! :) 

Összességében elmondhatom, hogy büszke vagyok magamra, és bár hosszabb regények elolvasása nem sikerült, előttem még a december, amire szintén konkrét tervekkel készülök. Kövessétek figyelemmel az oldalam, le ne maradjatok a saját decemberi kihívásomról! :) 

Ezzel a poszttal pedig búcsút intek 2018 novemberének, és az oldal kinézetnek is, ugyanis holnap beköszönt a tél a Caledonia Könyvvárán! ;) 

Bookhaul - 2018. november - 10. felvonás

 Sziasztok!

Elérkezett az év utolsó előtti hónapjának utolsó napja, és én becsületesen számot is adok az e havi bűnlajstromomról! ;) :) ...Ami nem is lesz olyan durva, mindjárt ki is derül, miért... ^^

Angol nyelvű könyvek terén ismét nem sikerült sok beszerzést megejtenem, és csak 3 könyvvel gyarapodott a magánkönyvtáram, amiből az egyik egy gyönyörű Hamlet-kötet ajándék volt a páromtól! ❤ Én vettem, ő csak a pénzt adta! ^^
Ezen felül megérkezett Luc története, a The Darkest Star is a Luxen írónőjétől, valamint megszereztem a Hattyúk Tava leggyönyörűségesebb kiadását is, angol nyelven, antikvár példányként, ami tökéletes állapotnak örvend! :)  

A hónap legelső könyve címet most nem tudom egy kötetnek kiosztani, ugyanis az első vásárlás egy nagy zsákmány-körút volt a L
ibri Alle-ban a párommal, illetve ekkor szereztem be életem első két pocket könyvét is. Mindez november 6-án zajlott, így mondhatom, hogy öt teljes napot kibírtam könyvek nélkül! ^^ XD

A hónap utolsó 2 db könyve ajándék volt a Szerelmemtől. Mivel betegen fekszem itthon, magától értetődően könyvesboltba sem tudtam elmenni - mondjuk idehaza nincs is, azért jó, hogy Pesten dolgozom - ezért szóltam páromnak, hogy megjelent a Mielőtt a kávé kihűl (VÉGRE!!) c. kötet, és én azt nagyon szeretném. Páromról tudni kell, hogy egymagában nem nagyon szeret vásárolgatni, pláne könyvesboltban nekem, de mivel kb. a halálomon vagyok, megígérte, hogy elmegy, és megveszi nekem. Majd este megláttam, hogy megjelent a Ralp lezúzza a netet Disney kötet is, és nagy bociszemeim jutalma két ajándék kötet lett tőle, amit másnap meg is hozott nekem! *-* Hát nem édes? ❤

A hónap leggyönyörűbb borítója címet William Shakespeare Hamlet kötete kapja, ami első látásra rabul ejtette a szívemet! ❤ Meg kell mondjam azonban, hogy nem csak a kötet borítója, hanem a hátlapja és a beltartalma is ugyanilyen lenyűgöző, így erről a kötetről nemsokára várható egy Könyvborító Kedd poszt! :) 

A hónap legcukibb borítója címet ezúton Varró Dániel: A szomjas troll c. kötete kapja, ami kívül-belül gyönyörűszép! *-* ❤

Sajnos ebben a hónapban a "Legrondább könyvborító" címet A Pál utcai fiúk pocket könyv kiadása nyerte el, ami egy randa sötétzöld színnel került forgalomba és minden karc és csík meglátszik rajta. :(

A legszebb illusztrációkat készítő alkotó Trina Schart Hyman lett, a Swan Lake elképesztő gyönyörű, romantikus, élethű képeiért! *-*

Páromtól összesen 7 db könyvet kaptam novemberben, amik mind-mind a szívem csücskeit képezik! ❤*-*

A hónapban szert tettem 3 db dedikált, ajándék kötetre is a kollégámtól, aki ír és szerkeszt, és az ajándéka teljesen váratlanul ért. :)
A Móra Raktárvásárában pedig mindössze 300 Ft-ért 5 db kötet lett az enyém, továbbá a munkahelyi cafetériám első feléből szintén két könyv ütötte a markomat - ingyen.


Novemberi összesítő: 49 db 📘 (49-17= 32 db könyv, ami komolyabb pénzösszegbe került, ez nálam nem is rossz, sőt! A múlt hónaphoz képest igazi kisangyal voltam! :$ ^^)

Jessica Ennis-Hill: Az ​ezüst unikornis (A varázslatos karkötő 1.) - Értékelés - Mesevilág-péntek 35.

Sziasztok!

Jessica Ennis-Hill első, magyarul megjelenő mesés kötetével, amit a Digitanart Stúdió hozott ki október közepén, a Líra weboldalán találkoztam. :) Az ​ezüst unikornis, A varázslatos karkötő sorozat első kötete, mely tulajdonképpen egy illusztrált meseregény.

Történetünk főhőse Evie éppen most költözött Sheffield városába, és az első iskolai napjára készül. A lány természetesen nagyon ideges, fél a tömegtől és az emberektől, és attól, hogy nem fogják elfogadni őt az új osztályában. Az indulás előtt azonban váratlanul egy csomagot kap Iris mamájától, aki mérföldekre lakik... Evie izgatottan áll neki a csomag kibontásának, amiben egy csodálatos szépségű, kézzel készített karkötő lapul. Evie felveszi a karkötőt és pulóvere alá rejti, ugyanis az anyukája nem akarja, hogy ékszert viseljen az iskolában.
Ezt követően Evie, az édesanyja és öt éves kishúga, Lily útnak indul új iskolájuk felé, ahová a lány bátortalanul lép be és ahol az első útbaigazítást idegességének köszönhetően elfelejti. A lány ekkor ütközik bele - szó szerint - a folyosón szaladó Isabelle-be, aki arra kéri, hogy futva kövesse végig a 6. osztály terméig, hiszen ő is odajár.
A terembe éréskor az osztályfőnök óva inti Eviet, Isabelle társaságától, mert a lány rengeteg kalamajka okozója és elég szabad szellemű teremtés. Mivel Isabelle barátjához, Ryan-hez csatlakozik, Evie az első szünetig ismét magára marad.
A szünetben azonban ők hárman beszélgetésbe elegyednek, majd Evie szórakozottan babrál a karkötőjével, és háromszor körbe tekeri a csuklóján, majd különös hangokra lesz figyelmes...
Hirtelen, mintha hallani vélné a sirályok perlekedését, amit - természetesen - lehetetlennek tart. Hazaérkezvén azonban döbbenten tapasztalja, hogy érti cicája, és a kutyája, Mayla "beszédét" is. Mindezt pedig a nagymamájától kapott, varázslatos karkötőnek köszönhet, amihez egy versebe szedett talányt is küldött az idős hölgy...
Ha mindez még nem lenne elég, Evie az állatkertben megszabadítja Ryan kedvenc lovát a belé költözött lidércektől, akik tűhegyes karmaikkal bántják szegény lovat, s mivel Ryan egy varázslatos kalandban vesz részt, Isabelle féltékeny lesz.
Az iskolai futóversenyen azonban a történet nem várt fordulatot vesz... Mikor Isabelle tanácsára Ryan az erdőbe menekült lidércek búvóhelye felé fut, olyan kalandban lesz részük, ami egész életre szól...

A történet nagyon aranyos, és egyáltalán nem bugyuta! Érdekes és izgalmas, s bár az ember olvasás közben sokáig nem érti, miért "Az ezüst unikornis" címet viseli a kötet, a végére minden tökéletesen összeáll. A könyv gyönyörű illusztrációkat rejt magában, amik Erica-Jane Waters keze munkáját dicsérik, és tökéletesen kiegészítik a történetet. A rajzok sok-sok apró részletet felfedve segítenek a gyerekeknek elképzelni mindazt, amit az írópáros gondolataiban megszületett.
Igen, írópáros, ugyanis ez a regény nem csak Jessica Ennis-Hillnek köszönhető, hiszen az olimpiai bajnokból lett írónőnek az írás közben társa is akadt Elen Caldecott személyében.
Jessica Ennis-Hill maga is a történet helyszínén, a valóságos Sheffieldben nőtt fel és ma is ott él a családjával, és már korán megismerkedett az atletikával, ami az élete részévé vált. A Digitanart stúdió pedig rögtön két kötetet is elhozott nekünk az írónő tollából, s ha minden igaz, úton van a harmadik rész is. ;)

A könyvet ajánlom mindazoknak, akik szeretnek elmerülni egy varázslatos történetben, akik hisznek a mágiában, szeretik a gyönyörű illusztrációkat, továbbá azoknak a gyerekeknek akik épp iskolakezdés vagy iskolaváltás előtt állnak! :)

További képek: https://www.instagram.com/p/Bqz7R3uFF3y/

Értékelés: 5/5*
Illusztrációk: 5/5*

2018-11-29

Gyors helyzetjelentés és közvéleménykutatás... :)

Sziasztok!

Egy gyors helyzetjelentés következik! :) 
Először is ez a betegség teljesen kiszívja az erőm, alig bírok mozdulni. :( Ma is, szerettem volna megosztani egy értékelést, szerintem semmi nem lesz belőle, majd holnap hozok kettőt. ^^ 
Ezen kívül a hétvégén várható még egy novemberi értékelő, egy bookhaul, és egy December-köszöntő (jupppppiiiii) is! :D Forgalmas hétvége lesz ez, csak bírjam szusszal a két gyengeségi roham között! :D

De ami miatt tulajdonképpen írok, az egy nem egészen költői kérdés, és kíváncsian várom a véleményetek hozzászólás formájában! :)

Az ősz és a sárguló falevelek okán egyre több olyan képet láttam a Molyon, hogy az új szerzeményeket a molyok őszi környezetben fényképzeték le, de nem ám úgy, hogy fogom a könyvet és befelé tartom az őszi erdőbe, hanem lerakja a sáros!!!! földre, az esős padra, ahol hajléktalanok is tanyázhatnak ám éjjelenként, mindenféle alátét nélkül! Nekem már először is felszaladt a szemöldököm, de ma is láttam egy ilyen pados képet, és nem tudok e mellett elmenni szó nélkül! Én ezt egyszerűen nem tudom hova tenni! Rendben van, én nagyon érzékeny vagyok a könyveim állapotára, és a legkisebb hiba miatt zaklatott idegállapotba tudok kerülni, de ez már sok! Soha az életbe nem raknám le egy nyilvános padra a könyvemet, nemhogy az őszi sáros földre, a levelek közé, hogy legyen egy szép képem, ami amúgy még csak nem is emelkedik ki az igazi Instagram-mágusok képeihez képest!

Kérdésem! Ti hogy látjátok ezt a problémát? Ti leteszitek/letennétek a könyveteket nyilvános padokra, esős padokra, sáros földre egyetlen kép miatt? :) 

2018-11-28

Top5 Szerda 2018.11.28. - Holiday Party Fictional Food - Képzeletbeli finomságok az ünnepi vacsorán...

Sziasztok!

Elérkeztünk november utolsó hetéhez, mindjárt itt a december, és az év vége. Hihetetlenül hangzik, ahogy ezt leírom, hiszen nemrégen írtam a Molyra, hogy mikor kapjuk már meg végre a novemberi témákat, erre tessék! Az utolsó e havi témabejegyzést írom...

A mai téma ismét egy parti megszervezése, azonban itt nem az asztaltársaságról, hanem az asztalra kerülő finomságokról kell gondoskodnom... Elég nehéz helyzetben vagyok, ugyanis se sütni, se főzni nem tudok, mint ahogy azt már szombaton megtudhattátok a rólam szóló bejegyzések egyikében, és nem sok olyan regényt olvastam, ahol furcsa kajákkal hozott volna össze a sors, kivéve talán A Gyűrűk Ura és a Harry Potter világát... 
Ezért most picit csalni fogok, és a felsorolt öt étek közül nem mind lesz fikcionális étel, de remélem, hogy elnézitek nekem ezt a pici csalást! ;) 

Sült csirkecomb burgonyapürével 

A levest most kihagynám, azonban ez az egyszerű, mégis finom és tápláló fogás lenne a főétel az asztalomon. Finom grillezett zöldségekkel, burgonyapürével és ízlés szerint plusz francia salátával tálalva. :)

Dán kifli sodóval

Ez a vajas kifliből, és vaníliasodóból álló egyszerű kis édesség a dán asztalok egyik specialitása, amit leginkább reggelire esznek az emberek, és tökéletesen jóllaknak vele. Hmm... nyami :3

Lembas

A tündék étele, aminek különlegessége, hogy egyetlen apró falat is elég ahhoz, hogy egy felnőtt ember jóllakjon, és órákig kibírja normális étkezés nélkül. Csak a legbátrabbaknak ajánlanám, akik nem szeretnének finom fogásokat enni egymás után, kis adagokban. :) De Karácsonykor nem igazán ez a szokás... ;)


Csokipuding

Az egyik kedvencem, ami ugyan finom melegen vagy langyosan, az edény aljáról kikanalazva főzés után, de a legfinomabb hidegen, hűtve, télen-nyáron. :) ❤

Vajsör

A Harry Potter-világának itala, amit a varázslók és boszorkányok előszeretettel isznak. Jómagam nem rajongok a sörért, de szerintem ez nem a szó szoros értelmében vett, magyar földön is kapható sör ízű innivaló, én inkább egy kellemes zamatú italnak gondolom, megbolondítva egy kis vajjal és némi ízesítővel. :D Az uraknál garantáltan sikert aratna! ^^

Nos, ez a poszt nyúlfarknyinál is rövidebb lett, de a konyha sajnos nem az én szakterületem. :( Kíváncsian várom a többiek asztali fogásait, és a decemberi témákat, amik remélhetőleg minél hamarabb kikerülnek az oldalra! ^^, és Karácsonyi és olvasmánylistás feladatokat is rejtenek majd magukban... *-*

2018-11-27

Könyvborító Kedd - Borítómustra Caledonia szemével 9. hét - Sarra Manning: Londonban bármi megtörténhet

Sziasztok!

Ma egy nyári kedvencemet elevenítem fel újra... Tartsatok ti is velem egy londoni útra... ;) 


Sarra Manning: Londonban ​bármi megtörténhet 

A tizenhét éves Sunny kapcsolata elég furcsán ér véget: kap egy képet a mobiljára, amin a barátja egy másik lánnyal csókolózik. Más ilyenkor talán összeomlana, de Sunny más megoldást választ. Ami ezután következik, az egy tizenkét órás őrült hajsza robogóval London körül, ami este 8-kor indul a Crystal Palace-nél (olyan messze a civilizációtól, hogy még a metró sem jár arra), át Camdenen, Shoreditch-en, a Sohón, Kensigtonon, Notting Hillen… és reggel 8-kor ér véget az Alexandra-palotánál.


A Londonban bármi megtörténhet a Menő Könyvek egyik nyári újdonsága. Megjelenésének hírével - emlékeim szerint - először a Molyon találkoztam, majd a BaSC doboz láttán határoztam el magam, hogy amint megjön az akkori munkahelyemre, a Lírába, meg is veszem a kötetet. Így is tettem, és még aznap hazafelé elkezdtem olvasni. :) 
A regényről írt értékelésemet az alábbi linken tudjátok elolvasni, ha még nem tettétek volna, s talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy új kedvencet avattam a kötet személyében. :) 


A regény tökéletes időben lépett be az életembe, ugyanis életemben először ezen a nyáron jutottam el külföldre, mégpedig Londonba, ami teljesen elvarázsolt, és több helyen is fényképezkedtem a kötettel. *-* ❤


A kötet itthon saját borítót kapott, és nem az eredeti, angol verzióval jelent meg, amit jelen esetben egyáltalán nem bánok. Bár a könyv eredeti borítja is nagyon szép, a magyar verziónak nem akad párja! Szabó Vince munkája elképesztően gyönyörűre sikerült!

A borító lila és fehér színek tökéletes harmóniáját alkotja.
A lila alapszínből szépen emelkednek ki a történet fő motívumai. A lila borító ötletesen rejti magában London térképét. Az írónő neve, és a könyvet bemutató kérdés élénkebb, narancsos-pirosas színnel keverve kapott helyet a borítón, míg a címet jól látható helyen, középen, nagy betűkkel helyezték el.

A borító alsó részén fut az út, rajta a mopeddel, amin Sunny és Jean-Luc alakja rajzolódik ki, pillangókkal körülvéve.
Az alakok arca egy picit furára sikerült, be kell vallanom, közelről picit nyomottak, de ha nem merülünk el a részletekben, és az efféle apróságokban, akkor meg lehetünk elégedve.
A két főhős alakja mellett London nevezetességei láthatóak, amiket az éjszaka, és a történet folyamán végigjárnak.
A borítón ott van a korona, az Erzsébet királynő arcképével jelzett bélyeg, a Big Ben, a London Eye, a Tower Bridge, a jellegzetes piros telefonfülke, az Uborka, a Westminsteri apátság, a Tower és még sorolhatnám.

A borító jó minőségű, kemény, mégis finom tapintású, kihajtható fülekkel; a történet és a motívumok pedig nem csak a hátoldalon, hanem a belső füleken is folytatódnak.

A borító hátoldalán az angol zászló, az egy pennys aprón látható kép, az ikonikus fekete taxi és az Uborka látható - utóbbi szép nagy méretben, hiszen a történet több pontján is felbukkan a Sunny - és az én szívemnek is - oly különös építmény. A Tower Bridge mellett felnagyítva pedig ott áll egy palotaőr, klasszikus angol egyenruhájában. :)

Szabó Vince előtt megemelem azt a bizonyos láthatatlan kalapomat, ugyanis egy tökéletes borítót készített a könyvhöz, és ha valaki olvasta már a regényt, az érteni fogja, miért mondom azt, hogy a borító tökéletesen átadja a könyv történetét, a londoni érzést és ha ránézünk a borítóra, megelevenedik előttünk Sunny története... 



Sarra Manning

Angol írónő. A Sussexi egyetemen végzett, és egy tinédzser magazin szerkesztője volt. Különleges tinédzserkirálynőnek is nevezik. Sajnos a tiniknek szóló magazin megszűnt, és Sarra most többek között a What To Wear magazin szerkesztője és az Elle munkatársa. 
Első regényét 2009-ben adta ki a Headline.
Jelenleg Észak-Londonban él kutyájával, Miss Betsy-vel. 


2018-11-26

Alexa Pearl: A ​nagy titok (Szandi meséi 1.) - Értékelés

Sziasztok!

Ma a Napraforgó Kiadó egyik újdonságáról, Alexa Pearl: A ​nagy titok (Szandi meséi 1.) c. kötetről hoztam értékelést. 

Alexa Pearl Tales of Sasha c. sorozata külföldön már kilenc kötetet számlál, a 10. kötet pedig idén decemberben fog megjelenni. Sasha - magyarul Szandi - egy aranyos, szürke kiscsikó, akinek egy különös fehér folt van a hátán, és Zöldellő-völgyben él a szüleivel, és két nővérével. Sasha - ha nem haragudtok meg a külföldi nevet fogom használni, ugyanis a magyar fordítástól a hideg borsódzik a hátamon... - nyughatatlan, sokszor gondol a repülésre, a vad vágtatásra és a szabadságra. Pont ez a nyughatatlan viselkedése az, ami folyton bajba sodorja, s még a lovas iskolában is folyamatosan megszidja a tanára. Sasha kíváncsi rá, mi van a tiltott erdőn túl, milyen csodálatos világ várja vajon odakinn, a völgyön túl? S mintha mindezek a különös gondolatok nem lennének elegek, a Sasha hátán lévő nem mindennapi folt egyszer csak felizzik, és a kiscsikó úgy érzi, szárnyalnia kell a széllel...
Az első felizzást követően szülei beavatják a hatalmas titokba, ami "születése" körülményeivel kapcsolatos, és Sasha, barátjával együtt nekivág az óriási hegynek, hogy választ kapjon a kérdéseire... Az út végén hatalmas titokra bukkan, ami alapjaiban változtatja meg az életét...

A történet rendkívül rövid, néhol túlságosan egyszerű, ám sodró lendületű és aranyos. Az illusztrációk gyönyörűek - Paco Sordo keze munkáját dicsérik - és szépen kiegészítik a történetet. 
A legnagyobb problémám a kötettel, hogy miért kellett megint minden nevet magyarosítani? Szandi, Karcsi - röhej! Gyűlölöm, mikor egy külföldi mese/ifjúsági könyv szereplőinek nevét lefordítják, vagy éppen teljesen másnak nevezik el, ha éppen nincs az adott névnek magyar megfelelője. A történet ugyan olyan élvezetes lesz, ha megmaradnak az eredeti nevek a történetben, de sajnos úgy tűnik, hogy a kiadók nem így gondolják... 
A nagy titok egy sorozat bevezető része, s ha hihetünk a pletykáknak, akkor a második rész már előkészületben van a kiadónál. 
A kötetet pedig mindenképpen ajánlom azoknak a gyerekeknek, akik szeretik a lovas történeteket, és a szép illusztrációkat! :) 

A kötetről további képeket az Instagram-profilomban találtok:

Történet: 4/5 kiscsikó
Illusztrációk: 5/5 kiscsikó

"Egy hétre szóló idézet" - 39. felvonás, 48. hét - Önnön lényed útján...

2018-11-25

Sir Steve Stevenson: Vadkan kaland (Benji 2.) - Értékelés

Sziasztok!

A Bajnok a pácban c. első rész után rögtön meg is hoztam a második kötet értékelését, ami szerencsére hozta az első rész magas színvonalát. :)

A Vadkan kaland - az első részhez hasonlóan - a mi világunkban veszi kezdetét, egy matematika órán, ahonnan szerencsére hamar elszólítja hősünket Hubert, a medve, így Benji ismét a varázsige segítségével jut vissza Varázsberekbe, ahol barátai rögtön kész tények elé állítják a Bajnokot: a medvék uralta város ura éppen a mókusok vendégszeretetét élvezi, s míg ő javában vedeli az édes nedűt, amivel a mókusok vendégül látják, addig Vandál Vendel, a vadkanok bűzös vezére megpróbálja bevenni Sziklavár Villámvájta trónusát, hogy fenséges fenekét ráhelyezve ő legyen az új király. 
Hőseink minden erejükkel igyekeznek megállítani Vandál Vendelt, s ebben segítségükre lesz a feldühített Lili, két ostoba vadkan, és egy kedves mosómedve is, akibe Hubert titkon szerelmes.

A csapat ezúttal is Benji eszének és leleményességének, Ottó műveltségének, Hubert nem éppen hibátlanul működő varázserejének, Brünhilda harciasságának és Lili bűbájának segítségével győzedelmeskedik a megszálló, büdös, csörtető ellenfélen, okosan tanítva a gyerekeket arra, hogy egymagukban bizony elbuknának. Mindannyiunknak szüksége van barátokra, s bár mind-mind különbözőek vagyunk, mindenki erős valamiben.

A Vadkan kaland egy kalandokban és humorban bővelkedő történet, ami még mélyebbre vezet minket Varázsberek világába. Egyre jobban megismerjük a világot, annak természetrajzát és történelmét, az ott élő állatokat és különös varázslatos teremtményeket. :)

Bízom benne, hogy a Manó Könyvek elhozza magyarul a külföldön megjelent további két kötetet is, és abban is reménykedem, hogy a hazai olvasóközönség a szívébe zárja ezt a nem mindennapi sorozatot. :) 

Új szereplő
Hédi: Hubert szívszerelme, aranyos mosómaci lány, aki a beteget gyógyítja. 


Idézetek:
"Még hogy Benji hős! Hát nem látod, mekkora világlustája?! A haja, mint a fürösztött kutya szőre, s az orra csupa szeplő! Ráadásul mindig ő az utolsó mindenben! Születni is éjfél előtt egy perccel született, amikor már minden aznapi baba békésen gőgicsélt a bölcsőjében."

"Tudnotok kell, hogy Őszőrössége, Brummogó király, a medvék ura aznap hivatalos látogatásra érkezett Mogyoróligetbe, a mókusok földjére."

"- Az én drága Kocabellám nem fog szeretni, ha elveszítem a jó kis disznószagomat! – siránkozott az egyik.
- Ez a huszadik ősz, hogy nem mosakodtam… már majdnem megdöntöttem a rekordot! – szipogott a másik."

"- Van egy bűbáj, ami megoldja a nyelvüket. Kiteregetés!
A vaddisznók abban a pillanatban beszélni kezdtek, és elmondtak mindent…
- Öt és fél évesen uzsonnát loptam a húgomnak – vallotta be az egyik.
- Éjszakánként mindig égve kell hagynom a kislámpát – így a másik.
- Álmomban néha pukizok.
- Sose tudtam rendesen elböfögni az ábécét."

"Zsákmányolunk, fosztogatunk,
a legvadabb disznók mi vagyunk!"

"- Túl nagyok, vadak és büdösek, mi pedig kicsik vagyunk (kivéve téged, Hubert, különösen uzsonna után), szelídek (kivéve téged, Brünhilda, amikor behergeled magad) és jóillatúak (kivéve téged, Benji, amikor leveszed a cipődet).
- Ma tiszta zoknit húztam! – méltatlankodott a Bajnok…"

"- Ki gondolta volna, hogy a vakondok tudománya halálos fegyver."

"A hernyó Vandál Vendelt bámulta, Vandál Vendel pedig a hernyót."

"Ekkor Hubert meghallotta, hogy valaki füttyentett. Felnézett, és a királyi palota tornyának ablakában megpillantott egy ismerős pofácskát. Mit gondoltok, ki volt az? Nem más, mint szívének mosómedvéje, ő, ki meggyógyítja a hasfájást, a fogfájást, kinek kenőcse minden bajra ír, kinek teája gyógyerővel bír…
Röviden: a torony ablakában Hédi látszott."

"- Nem megy, főnök! Túlságosan illatos vagy!
- Igen. A főnök olyan, mint egy virágoskert.
- Micsoda szégyen! Undorító! Gyalázat!"


Történet: 5/5 vaddisznó
Illusztráció: 5/5 vaddisznó


Daniel Haack: Prince ​& Knight - Értékelés

Sziasztok!

Ma egy rendhagyó mesekönyv értékelésével érkeztem, amihez hasonlót még nem láthattatok a blogomon, s nem árulok el nagy titkot azzal, ha elmondom, hogy ezt követően sem fogtok... tekintve, hogy a könyv LMBT témájú, s mint olyan, számomra messzire elkerülendő...

Szeretnék néhány szót ejteni az LMBT témáról, hogy picit megismerjétek a nézőpontomat ezzel kapcsolatban is...
Eddig igyekeztem elkerülni a témát, azonban úgy érzem, most eljött az ideje annak, hogy szót ejtsek róla... Nem szeretem az LMBT regényeket, történeteket, filmeket, semmit, ugyanis ma már trendinek számít ez a fajta nemi beállítottság, és mindenhol könyörtelenül az ember arcába van nyomva az elfogadás...
Nos! Engem egyáltalán nem érdekel az emberek szexuális beállítottsága, úgy gondolom, hogy mindenkinek 100%-ban a magánügye - legalábbis annak kellene lennie!! -, hogy melyik nemhez vonzódik, de azt nagyon nehezen viselem, hogy mindenhol az arcomba nyomják ezt a témát, és úgy érzem, hogy lassan már heterónak lenni szégyen... Igen! Ez a könyv is igencsak ékes példája ennek a gondolatomnak. Mindenki úgy éli az életét, ahogy szeretné, azzal, akivel szeretné, de könyörgöm, tegye ezt a négy fal között, ugyanis ugyanúgy utálom, amikor a heteró párok nem tudják levenni egymásról a kezüket és a szájukat az utcán, vagy a szemben lévő ülésen a vonaton, mintha egy nem heteró tenné azt! 
Mindezt összegezve tehát nem ellenzem, nem ítélem el a homoszexuális vagy biszexuális embereket, de nem is érdekel ez a téma, és igyekszem elkerülni! 

S most át is térnék a mesekönyv értékelésére, ami a megjelenésekor nagy port kavart, és bevallom, engem is totál kiakasztott...

A Prince & Knight homoszexuális tartalmú mese, két férfi szerelmének és egymásra találásának történetét meséli el - a kicsi gyerekek számára!  

Nos, úgy gondolom, hogy ez máris kimeríti a fentebb leírt problémáimat, miszerint erőszakosan az ember arcába van nyomva az elfogadás, külföldön már pici gyermekkorban is!  Elnézést kérek, ha valakit megbántok ezzel, de egyáltalán nem egy gyermek kezébe való egy ilyen témát boncolgató könyv, légyen az bár tündérmesébe ágyazva, és igen, meg lehet kövezni érte, de ez kihathat a gyermek nemi identitására, és ez igenis buzdítás! :( Sajnálom, de ezt le kellett, hogy írjam! Senkit sem szeretnék megbántani, aki LMBT címkés könyvet olvas, de tegye azt már szellemiségének teljes tudatában, felnőtt fejjel, amikor már képes mérlegelni és elvonatkoztatni a történeteket a valóságtól!

A kötet története lehetne akár aranyos is, és mindaddig, míg a herceg el nem fordul a királykisasszonyoktól, abszolút tökéletes! A lovag megjelenése az, ami felkavarja az állóvizet, és az egész kötet egy szirupos tündérmesévé változik. Kérdem én, biztos, hogy olyan boldog lett volna a királyi pár a fiúk esküvőjén!!, ha az nem nőt, hanem férfit vezet az oltár elé? Rendben van, tündérmeséről beszélünk... a férfiak közötti házasság azonban abban az időben még csak kósza gondolat sem volt!

Igen! A történet aranyos, és rendkívül jól ábrázolt a herceg belső vívódása. Stevie Lewis gyönyörű illusztrációkat készített a kötethez, és bármelyik tündérmesében megállnák a helyüket, hovatovább maga a kötet neki köszönheti a varázsát!

Adott egy királyság, ahol a herceg belép ama korba, mikor feleséget kell választania magának, s így ország-világot bejárva elindul megtalálni a tökéletes társat, ám egyik hercegnőben sem találja meg a másik felét. Végső elkeseredése közepén támadja meg az országot a tűzokádó sárkány, s mint az ország jövendőbeli királya, a herceg lesz az, aki dacolva a veszéllyel lóra pattan, és egymaga néz szembe a sárkánnyal. A titokzatos lovag, aki segítségére lesz a hercegnek a sárkány legyőzésében, ekkor bukkan fel egy szikla ormán, s megmentve a herceget, felfedvén kilétét - a két férfi egymásra talál. A herceg boldogan mutatja be választottját a szüleinek, majd boldog delíriumban sütkérezik a palota kertjében álló szökőkút kövén a lovaggal, az alattvalók szeme láttára. Mint minden mese, ez is boldog véget ér, hiszen a szerelmespár összeházasodik, és boldogan élnek, míg meg nem halnak!

Nagyon szép történet az elfogadásról és a másságról, de sajnos nem pici gyerekek kezébe való! Azon emberek számára ajánlanám a kötetet, aki megveti ezeket az embereket, s akinek nem árt egy pici nézőpont szélesítés, továbbá mindazoknak, akik még felnőtt fejjel is szeretik a tündérmeséket és a gyönyörű illusztrációkat.

A kötetet a little bee books nevű kiadó adta ki, és jelen esetben egy igazán minőségi darabról beszélhetünk. A könyv kemény kötésű, és védőborítóval ellátott. A borító beloldala elképesztően ötletes, ugyanis a mese elején a herceg és a lovag egymástól messze, külön oldalon, hölgykoszorúban álldogál magányosan, míg a kötet hátoldalának belsejében már egymás mellett, kézen fogva lettek ábrázolva. :) A kék és a rózsaszín színek pedig tökéletesen harmonizálnak egymással.

A kötet dizájnára tehát egyáltalán nem lehet panasz, és felnőtt fejjel a történet is aranyos, azonban remélem, hogy ezt a komoly témát a jövőben meghagyják a felnőtt generációnak.  

A kötetről további képeket az Instagram-profilomban találtok:


Értékelés: 3/5*
Illusztrációk: 5/5*

2018-11-24

Az írói álnév mögött... avagy, kit rejt a név... 2. felvonás

Sziasztok!

Meg is hoztam a bemutatkozó posztom második részét, és töretlen lelkesedéssel válaszolok a feltett kérdéseitekre! :)

@Perly

Engem elsősorban a mesemániád érdekelne (olyan jó látni, hogy nem vagyok vele egyedül :D), illetve a kreatívkodásod. Miket szoktál alkotni (pl.: rajzolás, festés, gyöngyfűzés, hímzés, varrás, kötés, horgolás, stb.)?
:) Gyerekkorom óta imádom a meséket, mind olvasni, mind nézni. :) A kedvenceim a Disney-mesék, míg Andersen szomorú és szívfacsaró történeteiért nem igazán vagyok oda. A gyönyörű, aranyos, bájos illusztrációk egy pillanat alatt képesek levenni a lábamról, így ha meglátok egy efféle mesekönyvet, ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy a birtokomban tudjam. ^^
A mai napig számtalanszor újranézem a régi meséket, és az újakat is szinte kivétel nélkül nyomon követem.
A mesék egy olyan világba röpítenek el, ahol létezik az igaz szerelem, a bátorság, a hűség, az erény, a kézzel fogható gonosz, amin a jó felül tud kerekedni, és általuk beléphetek egy olyan varázslatos világba, ahol eszméletlen mód szeretnék élni. :)

Manga stílusban rajzoltam még régebben, de ma már sajnos nincs rá időm. :( Hozok is most nektek egy-két rajzot, amit én készítettem, remélem elnyeri a tetszésetek! :)
A Hellsing Alucardjára vagyok a legbüszkébb, azt hiszem az a fő művem! *-*
Azt azonban soha nem voltam képes megalkotni, ami a fejemben volt, és ezekhez a képekhez mindig kellett egy alap, amit követhetek. :)

Festéssel próbálkoztam, ahogy gyöngyfűzéssel is, de számomra túl pepecselős mindkettő, és nekem borzasztó hamar elfogy a türelmem, viszont színezni nagyon szeretek, de azt sem tudom csinálni egy ültő helyemben sokáig. :)
Hímezni is nagyon szeretek, és ezt képes voltam órákon át is csinálni. Ha lenne időm rá, akkor ma is szívesen hímeznék, hiszen a szekrényemben ott sorakoznak a szebbnél szebb fonalak.
A kötéssel megpróbálkoztam, de a második sort sem sikerült felszednem, pedig vért izzadtam közben, szóval az nagyon nem nekem való! ^^

Szeretek origamizni, és azzal képes vagyok órákat elbíbelődni, mert nagyon szeretem, továbbá nyomdával, pecséttel dekorálni leveleket, üdvözőlapokat, illetve karácsonyi díszeket. :)


Mely könyvek voltak/vannak kihatással az életedre?
Bizonyos mértékig minden könyv hatással van rám, és arra, amilyen ember vagyok. Jules Vernenek köszönhetem a kalandot, a hajózás, a tenger és a szigetek szeretetét; Karl Maynek az észak-amerikai indiánok iránt érzett hatalmas szerelmet; Mándy Ivánnak, Berkes Péternek és Fekete Istvánnak a hazai ifjúsági regényeket; Shakespearenek köszönhetem Dániát, az igaz szerelembe vetett hitemet, a drámák, tragédiák, komédiák szeretetét, a varázslatot és a történelmi korok ismeretét; Kinley MacGregornak a Skócia iránti rajongásomat; Bram Stokernek Drakulát; Johanna Lindseynek a viking világot; Josh Malermannak a pszichológiai horrort; Simone Elkelesnek Izraelt; Jane Austennek, Julie Garwoodnak és Julia Quinnek a történelmi korok romantikáját... ❤

Mi volt az eddigi legjobb (könyves) élményed, ami valaha történt veled?
Sajnos nem tudok egyetlen könyves élményt kiemelni, mert nagyon sok van, azonban azt elmondhatom, hogy piciny szívem hevesebben ver és izgatottan dobban meg minden egyes új kötet beszerzésekor. *-* :)
A legutóbbi könyves élményem az alábbi angol nyelvű Hamlet-kiadásra való véletlen rábukkanás az Alle Libriben. :)

https://www.instagram.com/p/BqN7BdKFc-S/

Ki a legkedvencebb könyves karaktered? Miért?
Hűha! Ilyet kérdezni egy könyvmolytól! ^^
Rengeteg könyves karakter van a szívemhez nőve, de talán Shakespeare hősnője, Ophelia az, akivel a leginkább azonosulni tudok, és akit leginkább szeretek (Hamlet mellett természetesen ^^).
Ophelia egy erős, okos nő, aki szeret, és akit viszont szeretnek, ám a szeretett férfi a bosszú miatt elfordul tőle, s ő összeroppan és megőrül a szeretett férfi elvesztése miatt. Nem tud élni Hamlet nélkül, és öngyilkossága az igaz szerelem jelképe.
Shakespeare tragédiájában az olvasó rengeteg rejtett motívumot találhat, és éppen azért szeretem a mester műveit, mert mindenki levonhatja belőle a saját következtetéseit, és többféle konklúzió is létezik...

Miket szeretsz, miket utálsz a legjobban?
Ezt most úgy általánosságban kérdezed vajon? 
Hmm... szeretem a könyveket, a plüssöket (főleg a macikat ^^), a ropit, a marcipános csokit, a teát, a forró csokit, a hűséget, a bizalmat, a rosszfiúkat... ^^
Gyűlölöm a hazugságot, a bántalmazást (testi és lelki egyaránt, talán a lelkit még jobban is), a csalást, a csúfolást, a sima vizet, a tökfőzeléket és a tököt bármilyen formában, a mézet és a diót (allergiás vagyok rájuk), a modern kort. Utálom a piát (nem is bírom), és azt, hogy olyan a világ, amilyen... 

@Henrietta_Dalma_

Kivel tudsz a leginkább azonosulni a Harry Potter könyvsorozat világából?
Siriussal...
Sirius egy olyan karakter, akinek a húszas évei elején véget ér az élete, hiszen legjobb barátai meghalnak, halálukkal őt vádolják, és börtönbe vetik, ahol magányosan, már-már az őrület határán éli mindennapjait.
Voldermort és Petigrew miatt nem lehet a keresztfia mellett, és mintegy örök magányra van kárhoztatva. Gyermek- és fiatalkora barátainak köszönhetően lesz vidám, de a családja árnyékában  él, nem érti meg senki és igyekszik kitörni a sötétségből.

Sokszor én magam is magányos voltam és vagyok, és Sirius szomorú sorsa pillanatok alatt beszippant, megkönnyezem, és több ponton azonosulni tudok vele. Magány, egyedüllét, kitörni vágyás, megtalálni azt, ki is vagyok és valójában, mit kezdjek az életemmel, miben vagyok jó...


Milyen szuperképességet választanál magadnak és miért?
Időutazást. :D Mégpedig azért, hogy elmeneküljek ebből a borzalmas korból...
Tudom én, hogy minden kornak megvan a maga szépsége és árnyoldala is, és számtalan nehézséggel és veszéllyel kellene szembenéznem a kosztümös korokban, mégsem haboznék egy percet sem... :)

Számodra melyek a legértékesebb tulajdonságok egy emberben?
A hűség és a megbízhatóság a legfontosabb, továbbá a jóság, a kedvesség, erkölcsösség, lelkiismeretesség, tisztesség, az empátia és a védelmezés. :)

Hová utaznál el ebben a pillanatban, amikor éppen olvasod ezt a kérdést? 
(Molyról idézve) "Hű, akkor ezt most gyorsan leírom, hogy eszemben legyen. Jó pár napja visszajött az a gyötrő érzés belém, hogy nekem nem való ez a világ, és én a Shakespeare Hamlet-korabeli Helsingőrbe mennék el de azonnal, és ha lenne egy időgép, egy másodpercet nem haboznék. ^^ :D  Tudom, furán hangzik és lehet őrültnek tartotok majd. ^^ 
Ha valós helyre vagy kíváncsi, akkor is Dánia. :D

Mivel azonban ezt a kérdést ott megválaszoltam, kaptam egy helyettesítő kérdést Henitől: 
Melyik szereplővel tudsz a leginkább azonosulni Shakespeare bármelyik történetéből? :) 
Ophelia
Magányos, elveszett, okos, művelt, szerelméért bármire képes erős nő, aki összeroppan szerelme elvesztésekor és öngyilkos lesz. Mindez igaz rám is, és úgy gondolom, hogy én egy az egyben ugyanígy cselekednék, ahogy ő, és van még egy kapocs köztünk, mégpedig az őrület, amitől én a leginkább félek...
Én tiszta elmével szeretnék meghalni, nem szeretném elveszíteni az emlékeimet, és nem szeretnék egy idősek otthona demens részlegén kikötni. Akkor inkább a halál...

(Mi volt a tipped Heni? :))

Van kedvenc édességed?
Hmm... a ropi annak számít? (Merthogy az sós...)
De amúgy a somlói galuska, dió és meggy nélkül! Nyami. :3

Szeretsz sütni/főzni?
Sajnos nem tudok se főzni, se sütni. :( Sütni végképp nem, egyetlen süti megy, a kókuszgolyó, de azt is csak azért, mert nem kell sütni. ^^ Főzni tudok: teát XD, tojást, túrós tésztát, palacsintát sütök, krumplikat különféle változatban, meg fagyasztott kaját profin ki tudok sütni. ^^
Próbáltam már különböző ételeket elkészíteni, de nem ment, és feladtam. Annyi pénzem nincs, hogy kárba vesszen, mert rendelnünk kellett, hogy ne maradjunk éhen, az alapanyagra való pénz meg kiment az ablakon a trutyis kajával együtt a kukába... és ez rendkívül bosszantott. XD

@Anndi85

Honnan jön a molyos neved?
A Molyra Hibari névvel regisztráltam még 2011-ben. Hibari a Katekyo Hitman Reborn c. anime egyik szereplője (fentebb látható is az egyik rajzomon, ő az, aki telefont tart a kezében). :)
Aztán kb. másfél, két évvel ezelőtt változtattam meg a végleges nevemet, mikor is kitaláltam az írói álnevemet. A Caledonia Skócia ősi, kelta neve, míg a Valley (angolul völgy) a rendes, személyes nevemből jött, s mivel a kettő jól hangzott egymás mellett, így lettem Caledonia Valley. :)

Mennyi idő alatt „forrta ki magát” a blogod? A kinézetén mennyit gondolkoztál, és hányszor változtattad meg indulás óta?
Kb. egy évet mondanék. A blog, indulása óta nagyon sok változáson esett át, legalábbis ami a külcsínt illeti. Az alap sablonom, amit most is láttok, az 2016 óta változatlan, de az oldalsáv tartalmát folyamatosan igyekszem modernizálni, és még mindig nem vagyok vele elégedett. :)
De maga a blog kinézete rengeteg változáson ment keresztül. A blog hátterét évszaknak megfelelően változtatom, míg a fejlécet annál is sűrűbben, 1-2 havonta. :) Úgy érzem, hogy mindig kell a frissesség, hogy ne legyen egyhangú, és tudjak újat mutatni. :)
A fejlécben mindig az aktuális kedvencem, vagy éppen az aktuális lelki állapotomnak és érzéseimnek megfelelő képek kapnak helyet. :)
A tartalom pedig ahogy egyre többet írok és tanulok, úgy lesz egyre jobb, legalábbis én így érzem. A legelső bejegyzéseimet enyhén borzalmasnak érzem. ^^

Előbb molyoltál vagy blogoltál?
Előbb regisztráltam a Molyra, pontosan 2011-ben, míg a blogot csupán 2016-ban nyitottam meg. Azonban magát a Molyt sem használom ennyire aktívan, mint manapság, csupán kb. 3-4 éve. :) 

Lányok! Nagyon szépen köszönöm, hogy ennyi kérdést feltettetek nekem, ez mindnyájótokra vonatkozik, az első részletből is, és köszönöm, hogy kíváncsiak vagytok rám! :) Remélem, hogy nem okoztam csalódást a válaszaimmal, és ha bármi egyébre kíváncsiak vagytok, kérdezzetek bátran, nagyon szívesen válaszolok! :) ❤

Az írói álnév mögött... avagy, kit rejt a név... 1. felvonás

Sziasztok!

Ma egy személyes jellegű poszttal érkeztem. Arra gondoltam, hogy illene picit jobban bemutatkoznom, és jó lenne, ha az olvasóim, követőim, Molyos ismerőseim jobban megismernének, tudnák, kit is rejt valójában a blog, ki is vagyok én valójában. :) 
Ugyan az oldalon található egy bemutatkozó lap, amit igyekszek folyamatosan frissíteni és naprakészen tartani (persze nem mindig sikerül  ^^), mégis úgy éreztem, hogy ideje egy picit lerántani az a bizonyos leplet. :)
A Molyon vetettem fel azt az ötletet, hogy kérdezhettek tőlem bármit, amire kíváncsiak vagytok, s én válaszolni fogok a kérdéseitekre. :)
Bevallom nektek őszintén, nem hittem volna, hogy ennyi kérdés összegyűlik, és hogy ennyien kíváncsiak vagytok rám! :D (Igen, az a fránya önbizalomhiány...) El kell mondanom, hogy borzalmasan jól esett, hogy ennyien írtatok és kérdeztetek tőlem! Köszönöm! ❤

Készülök egy érdekes meglepetéssel is, tulajdonképpen egy kérdőívvel, amit magam állítottam össze, és rólam szól, mivel azonban ez a poszt is elég hosszú lesz a kérdések száma miatt, így ez a bemutatkozás három részletben kerül fel az oldalra! :)


A kérdéseitek mellett kiemelten a kérdező személyét is, hogy könnyebben magatokra találjatok, ha esetleg túl hosszúnak bizonyulna a bejegyzésem, amit egyébként már megszokhattatok tőlem! :) ^^

@reddemon

Miért kezdtél el blogolni?
A blogot 2016. május 7-én indítottam el, de ha valaki megnézi a 2016-os és 2017-es év bejegyzéseinek gyér számát, láthatja, hogy tavaly év vége felé kezdtem csak el rendszeresen írni, és a 2018-as évet tekintem annak a fordulópontnak, ahol már bloggernek merem nevezni magam, hiszen most már rendszeresen posztolok tartalmat, és vezetek több rovatot is.

A könyveim olvasásának idejét és az értékeléseket először kézzel vezettem. Volt egy füzetem, amiben igyekeztem rendet tartani, de az már átláthatatlanná kezdett válni, ezért elkezdtem használni a Moly több funkcióját, továbbá elkezdtem felvezetni az online térbe az olvasásaim idejét, és néhány soros értékeléseket is írtam a könyvek adatlapjára. Szerettem volna azonban egy olyan helyet, ami csak az enyém, és ahol kibontakoztathatom magam, ahol egy helyen leírhatok mindent az aktuális és valaha olvasott könyvekről, képeket készíthetek, s mindezt egyedivé varázsolhatom. Szerettem volna egy olyan helyet, ahol bármikor visszanézhetem mi is volt az adott könyv története, mit szerettem benne és mit nem, s az írásaim által eszembe jutnának ezek a fantasztikus könyvélmények.

Így jött létre a blog, aminek kezdetben két fő profilja volt, a könyvek és a kézműves alkotásaim, amik sajnos mára már háttérbe szorultak, ugyanis munka mellett már csak az igazi szenvedélyemre, a könyvekre és az olvasásra van csak szinte időm. :)

Mennyit változtál az első bejegyzésed óta?
Rengeteget! :D Ha visszaolvasom azokat a bejegyzéseket, azt kell látnom, hogy egy nagyon zöldfülű kezdő voltam, s bár a kézzel, füzetbe vezetett értékeléseim jók voltak, valahogy nem tudtam őket átültetni a webre úgy, hogy az min. 90%-ban is elnyerje a tetszésem. Soha nem lehetek 100%-ban elégedett magammal, szerintem ezzel mindnyájan így vagyunk, hiszen mindig van hová fejlődnünk, s bár az első írásaim aranyosak, de rendkívül egyszerűek, kissé kesze-kuszák és a kezdők jeleit hordozzák magukban. :)
Mára kiforrott a stílusom, határozott elképzeléseim vannak arról, hogyan is szeretnék megírni egy-egy bejegyzést, mit szeretnék viszont látni a digitális oldalakon... :)

Milyen hobbijaid vannak?
Az olvasáson kívül saját történeteket írok, jelenleg egy nagy regényem van készülőben, illetve több kisregény. Továbbá szeretek rajzolni és hímezni, de ezekre a kevés szabadidő hiányában sajnos már alig van lehetőségem. Ha van egy szabad percem, olvasok. Illetve imádok zenét hallgatni! :) 

@Gorkie

Mióta olvasol? 
Amióta olvasni tudok, kb. 6-7 éves korom óta! :) Én voltam az első az osztályban, aki megtanult folyékonyan olvasni, de ehhez az kellett, hogy nagypapám és édesapám példáját látva megszeressem a könyveket és az olvasást. Ez nem volt nehéz, hiszen pici koromtól kezdve rendkívül vonzódtam a könyvekhez, és minden jeles alkalomra azt kértem és kaptam ajándékba! :) Igazi könyvmoly és stréber voltam már általános iskolában is, ugyanis számomra a kötelezők sem kényszeres olvasnivalók voltak... én valóban szerettem őket! :)

Melyik volt az első könyv, amit a magad kedvéért olvastál el?
Hú, az az igazság, hogy nekem már nagyon nincsenek meg ezek az emlékek. Az biztos, hogy Jules Verne kötet volt, de, hogy a sok közül amit akkor behabzsoltam melyik, arra sajnos már nem emlékszem. A Kétévi vakáció és A rejtelmes sziget közül volt valamelyik. :)

A családod mit gondol a blogírásról? Támogatnak benne? Mit szólnak a molysághoz?
A családom nagyon modern és elfogadó. Anyukám és apukám a Facebook-on követi az írásaimat, és általában el is olvassák azokat, ha nem is azonnal. :)
Nem emlékszem, hogy bármiféle tiltakozást váltott volna ki belőlük mikor közöltem, hogy blogot nyitottam, hiszen egyből rá is repültek! ^^ Apukám nagyon örül annak, hogy könyvmoly vagyok, hiszen ő volt az egyik, aki hatással volt rám, és maga is nagy könyvmoly a mai napig. Anyukám régen szeretett olvasni, de mára már ez kimerül a pletykalapokban. Azt viszont egyikük sem fogja soha megérteni, hogy tudom elverni szinte az összes pénzem könyvekre! ^^ XD

Van háziállatod? Ha igen, mutatsz róla/róluk képet? :)
Sajnos most nincs. :(
A kiscicám nemrég hunyt el a pici kori betegségükben, ő nagyon a szívemhez nőtt, annak ellenére, hogy nem szeretem a macskákat, ám ez a kislány gyönyörű volt. Mellékelem is a képet róla. :)
Gyermekkoromban kaptam egy kiskutyát, akit Korminak neveztem el, olyan fekete volt. Németjuhász kutyus volt, de pár éve ő is meghalt.
Jelenleg egy pici kaméleont szeretnék nagyon, illetve tavasszal fogunk venni egy huskyt, ami a legkedvesebb kutyafajta a szívemnek, és nagy álmom, hogy egynek a gazdija lehessek. *-*

@zsebtigris

Melyik volt az a könyv, amire azt mondtad „ezt soha többet”? És miért?
Hú, ennek most utána kellett járnom, és erősen elgondolkodni, mert hirtelenjében semmi nem jutott eszembe. :) ^^
Több ilyen is volt azonban, mint pl. a Kincskereső kisködmön, Az arany ember, de mégis egy romantikus regényt emelnék ki a többi közül, mégpedig Elizabeth Hoyt Kígyóherceg c. regényét, amitől konkrétan a gyomrom fordult fel. Maga a szerelmi szál nagyon bájos és aranyos volt, de túl keveset adott és túl visszafogott volt, azonban a férfi főhős bosszúja és párbajai, ahol konkrétan olyan mélységbe menő részletesen le volt írva, hogy hogy szúrta bele a kardját ellenfele szemgolyójába, és hogy szedte ki azt a helyéről, nem egy romantikus regénybe való, és a leírástól konkrétan forgott a gyomrom, olyannyira élethű volt. Általában az efféle leírásoktól nincs semmi bajom, bár, filmen nem tudok megnézni egy-egy véresebb jelenetet, mert nem bírja a gyomrom, ez mégis ütött...

Vannak testvéreid vagy egyke vagy?
Van egy féltestvérem, egy nővérem, de nem olyan szoros köztünk a kapcsolat. Pici koromban nagyon szeretett, és törődött velem, aztán, ahogy kamaszodott, és én is nőni kezdtem kiütköztek a különbségek. Sok-sok évvel ezelőtt nagyon megbántott, azóta eléggé megromlott a testvéri kötelék, bár most már próbálja velem tartani a kapcsolatot.

Mennyi és milyen tetoválásokat akarsz még csináltatni?
:) Hehe, ez egy nagyon jó kérdés! :)
Jelen pillanatban annyi bizonyos, hogy két új tetoválást csináltatok január 4-én. :) Az egyik egy pici minta lesz az alkaromra, Calcifer, a "tűzdémon" A vándorló palota c. animéből. Ő azt a célt szolgálja, hogy egybekösse az alkaromon a különálló tetoválásokat.
Illetve a hátamon, a bal lapockámon lesz egy Hamlet ihlette tetoválás, aminek a részleteiről egyenlőre még nem rántanám le a leplet, de elárulhatom, hogy istenkirály lesz és természetesen hozni fogok róluk képeket is! :) ❤

Melyik könyves világot érzed magadhoz a legközelebb (pl. Harry Potter, Villámtolvaj… stb)?
Hú, hát mindenképpen egy olyan világot, ami nem modern kori. Én legszívesebben a kedvenc Shakespeare műveim idejében és helyszínén élnék (pl. Hamlet, Szentivánéji álom, Rómeó és Júlia stb.), vagy Robert the Bruce független Skóciájában, de ha konkrét könyvbéli világot kell mondanom, akkor Peter Freund Laura sorozatát választanám, és Aventerrán élnék, ami a Föld testvérbolygója, tulajdonképpen egy középkori, királlyal, lovagokkal, varázslattal teli világ, ahol a Jó és a Rossz vívja örök harcát egymással. :)

Melyik a kedvenc országod?
Skócia *-* ❤
A Skót Felföld és a vad, kelta vidék. :)

Hova/Melyik országba szeretnél még életed során elutazni?
Skóciába és Dániába mindenképpen szeretnék eljutni. :) Anime és manga rajongóként pedig egész távoli célom között ott van Japán is, de ezt sokkal nehezebb lesz megvalósítani, mint az első kettőt. :) 

Dánia

Folytatása következik...